Sporttáplálkozás vegán módra, avagy a hús nélküli élet szívás? 1. rész

Aki ismer az pontosan tudja, hogy én a húst hússal típusú ember vagyok. Éppen ezért soha nem gondoltam volna, hogy pont én leszek az, aki egyszer csak úgy dönt, hogy étrendjéből kiiktat minden állati eredetű élelmiszert. Ebben a részben a döntésem okait, kételyeimet és egy ezidáig számomra voltaképp ismeretlen világ felé tett első lépéseimet kívánom megosztani veletek. Továbbá, az ezzel a résszel útnak indított blogsorozat betekintést enged abba, hogy mint a szabadidősport területén aktív sportoló, miként élem meg a vegán táplálkozás napos és kevésbé napos oldalait. 😀

A táplálkozásomban eszközölt ilyen mértékű változtatás hátterében egészségügyi okok állnak. Ahogy a bemutatkozásomban is olvashattad (ha ezt még nem tetted meg, akkor irány a Royal Class Team felülete, ahol a profilomra kattintva ezt pótolhatod :P) főállásban dolgozom és mellette egyetemre járok a sok más egyéb elfoglaltságom mellett. Azonban előbb említett két tényező meglehetősen sok stresszt indukál az életemben, ami általában vizsgaidőszakok idején tetőzik. Ennek következtében, nagyjából 1 éve a stressz már külső fiziológiás tüneteket produkált ekcéma formájában. Az volt az addigi legkeményebb félévem rengeteg nehéz vizsgával, sok stresszel és kevés alvással. Már akkor is több hónap volt mire szteroidos krémek segítségével sikerült teljes mértékben kezelni a tüneteket, de ez csak átmenetinek bizonyult. A legutóbbi vizsgaidőszak alkalmával, igaz ugyan enyhébb mértékben, de visszajött. A szteroidos krém egyre kevésbé hat és azt tudni kell, hogy az ekcéma – legalábbis esetemben – gyógyulás után a bőrön fehér foltokat hagy maga után (nyílván idővel ezek a foltok majd hozzábarnulnak a bőröm többi színpigmentjéhez). Ennek ellenére valljuk be, ha úgy nézel ki, mint egy albínó katicabogár, az nem feltétlen dob az esztétikádon. 😀

Egy nagyon kedves barátom, aki történetesen kutató gyógyszerész, javasolta, hogy próbáljam meg elhagyni az állati eredetű élelmiszereket. Elmondása szerint, ez jó eséllyel nem csak az ekcémámon fog segíteni, de az örökösen kisebb-nagyobb mértékben gyulladásban lévő arcbőrömön is (magyarán az örökké kamaszodó arcomon :P). Persze egyből megszólalt bennem a sportoló, hogy hát mégis miként tudnám pótolni azokat az aminosavakat, proteineket és fehérjéket, amelyeket az ember kifejezetten húsfogyasztással juttat a szervezetébe. Illetve felmerült bennem továbbá az is, hogy egy alapvetően növényi alapú táplálkozással, hogyan tudnám fedezni a sportoló szervezetem tápanyagszükségleteit úgy, hogy ne veszítsek meglévő izomtömegemből. Emellett lényeges szempont, hogy étrendem továbbra is támogassa azon törekvéseimet, hogy elérjem a kívánt formát.

Miután előadtam neki aggályaimat, meggyőző példával szemléltette, hogy vegán étrend mellett is lehet izomtömeget építeni és megtartani. Ennek fényében úgy határoztam, hogy nincs veszítenivalóm, így hát kipróbálom. Rögtön bele is vágtam kezdve azzal, hogy elkezdtem körbejárni a témát. Húsimádóként ezidáig ez a világ meglehetősen idegen volt számomra, így szükséges volt feltérképeznem, hogy a vegán étkezés milyen alternatívákat kínál a hús pótlására. Majd az elsőkörös, felületesebb tájékozódás után, rögtön el is mentem bevásárolni.

Korán sem mondanám, hogy a bevásárlás ugyanolyan gyors és effektív volt, mint azt megszoktam. A hosszadalmas és kínkeserves bevásárlás során alig tudtam összetúrni valamit, hogy ne haljak éhen 😀 Kis túlzással mondhatom, hogy vegánként szinte mindenre valamilyen mag/gabonaféle, vagy valami abból készült termék az alternatívád. Ennek nyomán elgondolkodtam, hogy lehet sokkal gazdaságosabb lenne, ha a boltok polcai helyett a környékbeli madáretetőkre járnék rá. 😀

Egyelőre még a tapasztalás ösvényét taposom a vegán táplálkozás mezején, így első bevásárlásom is inkább amolyan tesztjellegű volt, hogy elkezdjem kitapasztalni mi ízlik, mi nem. Szükséges feltérképeznem, hogy az eddig megszokott ételek/ hozzávalók mivel helyettesíthetőek. Tapasztalataim szerint nehézséget jelent továbbá, hogy a boltok meglehetősen korlátozott vegán árukészlettel rendelkeznek, így komplett bevásárlókörút szükséges ahhoz, hogy minden kívánt terméket/hozzávalót beszerezz. Ennél jóval nagyobb választék áll rendelkezésre a különféle netes webshopokban, ahol számos, kifejezetten vegán termékeket árusító webshoppal is találkozhatunk (de itt szükséges kalkulálni a szállítási idővel, tehát az aznapi vacsorának valót nem tudjuk innen beszerezni).

Az elkövetkezendő időszak másik kihívása mindenképp az elégséges mennyiség kitapasztalása. Nyílvánvaló, hogy a húsevő életmóddal ellentétben, teljesen más kalória- és szénhidrátbevitelt, illetve teltségérzetet jelent a vegán étkezés. Ennek következtében még gyakorta éhes vagyok, miközben mennyiség szempontjából az a benyomásom, hogy sokat eszem. 😀

Ha kíváncsi vagy arra, hogy miként bírkózom meg húsimádóként a vegán életmód kihívásaival, illetve beváltja-e az állati eredetű élelmiszerek elhagyása a hozzáfűzött reményeket, valamint hogy sikerül-e a sportban kitűzött céljaimhoz igazítani a vegán táplálkozást, akkor mindenképp kövesd nyomon a sorozat további részeit is. J A következő részben többek között szó lesz arról, hogy mit mivel sikerült helyettesítenem és voltaképpen milyen lemondásokkal járt az életmódváltás.

Sporttársi üdvözlettel:

Balázs

Kiemelt kép forrása: www.meatfreefitness.co.uk

Hozzáadás a kedvencekhez