Csibi Gergely – Exatlon

Sziasztok! Eljött ennek is az ideje, hogy az exatlonról kicsit meséljek és úgy gondoltam időben és helyben ez tökéletes platform lesz erre. Nem is tudom hol kezdjem talán érdemes az elején, mint mindent. 2019 év vége fele megkerestek a tv2-től, hogy menjek el egy exatlonos castingra, mit sem sejtve elmentem és sikerült magamat hozni a tesztpályán, mert kapásból átestem egy zsámolyon, de nevetve tovább futottam, ahogy ezt megszokta már mindenki. Tartalékosként válogattak be és 2020 február vége környékén szóltak egy hétfő esti napon, hogy pakoljak, mert megyek ki. Nem igazán akartam elhinni azt hittem szórakozik velem valaki, amire magamhoz tértem már Dominikán futottam a saras pályán a Bajnokcsapat tagjaként. A bemutatkozás jól sikerült, rögtön nyertünk tíz kilencre, mint egy jó vízilabda meccsen, bár sokat nem tudtam hozzátenni az eredményhez. Akkor még nem sejtettem, hogy ez nem csak egy játék, hanem egy külön kis élet, ahol ha nem sikerül győzelmet aratnod hamar elhagyod az “exatlon szigetét.” Nem igazán éreztem rá az első napokban a játék lényegére, hamar elment a kondícióm és nem maradt szufla az ügyességi részre. Ezt szerencsére hamar kijavítottuk a csapattal és utána már egész jól ment a játék. Az időjárás brutális volt néha zuhogó esőben néha tűző napon 40 fokban futottunk. Nekem nem számított más csak, hogy pontot tudjak hozni a csapatnak és ez látszódott rajtam végig szerintem az ominózus pillanatig amikor is drága barátom Kempf Zoltán kiejtett egy elvesztett végjáték után, ahol párbajoznom kellett kötelezően. Kiesésem után kint ragadtam a szigeten még másfél hónapot ami nem volt egyszerű, mert nagyon hiányoztak a barátaim és a családom egyaránt, de kárpótolt a csodás dominikai tengerpart és a pálmafák látványa. Utolsó gondolatként, ha Dominikán jártok vigyázzatok az őshonos dolgokkal, mint például a madárpókokkal és a rummal.

Hozzáadás a kedvencekhez